Mivel megértem s mélyen átérzem, hogy amit csak Isten akarata megteremtett s nyilvánvaló eleve elrendelése elrendezett mind a kiterjedt égboltozaton, mind az egybefüggő földi tájakon, azt törvény élteti s tartja fenn, s mivel látom, hogy mindazt, amit Isten kegyelme bőséggel adott az élet előnyére és méltóságára, tudniillik királyságokat, konzulságokat, hercegségeket, ispánságoka
Nagyböjti szentgyónási alkalom lesz március 21-én, szerdán öt órától a galgamácsai templomban. Molnár Zsolt veresegyházi plébános atya vállalta el a gyóntatást. A gyóntatás alatt a templomban este hatig dicsőítés, majd igeliturgia, befejezésül pedig vesperás és szentségimádás lesz.
Március 4–11. között nagyböjti tartósélelmiszer-gyűjtést tartunk templomunkban is. Ferenc pápa az idei nagyböjti körlevelében így buzdít bennünket: „Az alamizsnálkodás gyakorlása által megszabadulhatunk a kapzsiságtól és felfedezhetjük, hogy a másik ember a testvérünk: amim van, soha nem teljesen az enyém.
Jövő héten szerdán, Hamvazószerdával kezdetét veszi az idei Nagyböjt. A liturgia színe a viola. Az oltárokat (az ünnepek kivételével) tilos virággal díszíteni; a hangszerek csak ének kíséretére szólhatnak; a liturgiákból elmarad az Alleluja. Nagyböjt péntekjein böjtöt tartunk, azaz 14 évestől hatvanéves korig kötelező a hústilalom az étkezésekben.
A farsangi időszakban tartjuk a hagyományos házszenteléseket, kérjük, aki szeretné hajlékának megáldását, a plébániavezetőnél vagy a sekrestyében jelezze!
Galgamácsa:
Nagy Konstantin császár (306. július 25.– 337. május 22.), megtérése után, a 320-as évek elején kerestetni kezdte Jézus keresztjét. A hagyomány szerint végül Szent Ilona császárnő, Konstantin édesanyja találta meg a Golgotán egy mély gödörben a három keresztet.
Bethlen Gábor és Rákóczi György kálvinista hajdúi 1619. szeptember 5-én elfoglalták Kassát. Kőrösi Márk széplaki apátot, valamint Grodecz Menyhért és Pongrácz István jezsuita szerzeteseket elfogták, és arra akarták kényszeríteni őket, hogy az új valláshoz szegődjenek.
A Boldogságos Szűz Mária halálának, ill. test szerinti mennybevitelének ünnepe. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja holttestét, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Ezt a népi jámborságban is évszázadokon át öröklődő nézetet XII. Pius p.
